Átlagon felüli növekedés a megyei e-matricák értékesítésében

2017 első félévében is folytatódott az e-matrica értékesítésből származó bevételek elmúlt évekre jellemző erőteljes emelkedése, a június 30-ig befolyó bruttó 42 milliárd forintos összeg ugyanis közel 10 %-kal haladja meg a tavalyi értéket. A NÚSZ statisztikáiból kiderül, hogy átlagon felüli a növekedés az éves és a megyei e-matricák eladási darabszámainál. Utóbbi esetében az adatok azt mutatják, hogy az autósok tudatosabbá váltak utazásaik tervezésénél, és felismerték a 2015. január 1-én bevezetett matricatípusban rejlő lehetőségeket.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) első féléves értékesítési mutatói alapján elmondható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is dinamikusan nő az eladott e-matricák darabszáma, valamint az ebből származó bevétel. 2017 első hat hónapjában az elmúlt esztendő azonos időszakával összehasonlítva a járművezetők összességében közel 8,3 százalékkal több úthasználati jogosultságot vásároltak (6,7 millió darabot), ami kb. 10 százalékos bevétel többletet eredményezett. Ez a 2016-os 38,17 milliárd forinttal szemben idén mintegy 41,94 milliárd forintos (bruttó) összeget jelent. Mivel az útdíjfizetési rendszer árai és feltételei nem változtak, ezért a bevétel növekedés hátterében főként a hazai díjköteles úthálózat forgalmának erősödése áll.

Valamennyi díjkategória, illetve valamennyi e-matrica típus jobban teljesített 2017 első félévében. Közülük az éves és a megyei jogosultságot érdemes kiemelni, hiszen ezeknél messze átlagon felüli emelkedés tapasztalható. Előbbiből június végéig mintegy 12,1, utóbbiból 13,7 százalékkal vásároltak többet az autósok.

Külön figyelmet érdemel a megyei e-matricák iránti kereslet jelentős emelkedése. A 2015. január 1-én bevezetett típusból az első félévben közel 190 ezer darabbal fogyott több 2016 azonos időszakához viszonyítva, a bevétel pedig több mint 1 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi értéket. Nincs változás a megyék sorrendjét illetően: továbbra is a Pest megyei matrica a legkelendőbb 901 ezres eladási darabszámmal, ezt követi a Fejér (169 ezer), a Győr-Moson-Sopron (111,5 ezer) és a Heves megyére (59,6 ezer) érvényes változat. 2016-hoz képest a Baranya megyei e-matrica értékesítések nőttek a legnagyobb mértékben, mintegy 25,6 százalékkal, a második helyen e tekintetben Zala, míg a harmadikon Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll 19,2 és 16,5 százalékos értékkel. Érdekesség, hogy a Pest megyei változatból 10,2 százalékkal vásároltak többet az autósok, így ezzel az átlag alatti növekedéssel a megye teljes értékesítéshez mért részaránya a tavalyi 59,3 százalékról 57,4 százalékra esett.

„Az éves és a megyei e-matricák értékesítési darabszámainak erőteljes növekedéséből arra következtetünk, hogy a járművezetők az elmúlt években tudatosabbá váltak, miközben egyre inkább tisztában vannak lehetőségeikkel a díjköteles úthálózat használatát illetően.” – mondta Börzsei Tibor, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. „Az ad-hoc vásárlások arányának csökkenése és a hosszabb érvényességi idővel rendelkező matricatípusok arányának növekedése azt mutatja, hogy az autósok körültekintőbben tervezik meg utazásaikat. Ezt támasztják alá a megyei e-matricák eladási adatai is, amelyek alapján egyértelműen kijelenthető, a két és fél évvel ezelőtti bevezetéskor még ellenérzésekkel fogadott új termék igenis sikeres, és egyre többen használják ki az általa nyújtott előnyöket” – tette hozzá Börzsei Tibor.

Bár a szabadságolási időszak még csak most kezdődik Európában, a külföldiek így is jelentős, mintegy 35 százalékos arányt képviselnek az első féléves értékesítési adatokban, ami nagyjából megfelel a 2016-os értéknek. 2017 első hat hónapjában összesen közel 2,34 millió e-matricát vásároltak a nem magyar felségjelű járművekre, ami 10 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva (megjegyzés: a hazai vásárlók száma csak 7 százalékkal nőtt tavalyhoz képest). A külföldi autósok június 30-ig bezárólag legnagyobb számban heti e-matricát vásároltak, összesen 1,95 millió darabot, közel ugyanannyit, mint a hazai úthasználók (2,02 millió darab).

A külföldi országok sorrendjét vizsgálva az idei első félévben a legtöbb jogosultságot, mintegy 523 ezer darabot a román felségjelű autókra vásárolták, ami 22,41 százalékos arányt jelent. Ezt követik szorosan a német felségjelű autók 21,43 százalékkal, a további sorrendet pedig Ausztria (13,52%), Szlovákia (7,92%) és Szerbia (5,12%) alkotja, így a felállás tavalyhoz képest nem változott. Az adatok alapján hazánkban idén eddig összesen 94 ország járműveire vásároltak valamilyen e-matricát, köztük olyan távoli és egzotikus helyekről érkező autókra, mint Burundi (49 darab), Szváziföld (46 darab) vagy a Holland Antillák (18 darab).

A NÚSZ eladási statisztikáiból kiderül, hogy a június 30-ig értékesített mintegy 6,7 millió e-matrica közel 3,66 millió egyedi rendszámhoz köthető, ez kb. 357 ezerrel, vagyis 10,8 százalékkal haladja meg a 2016-os értéket. Az adatokból az is megállapítható, hogy a tavalyhoz képest új rendszámként megjelent hazai járművek nagyjából felét nemrégiben, vagyis 1-2 éven belül helyezték forgalomba.

Fontos tudni, hogy az e-matricát minden esetben a díjköteles gyorsforgalmi útra (autópálya, autóút) való felhajtás előtt kell megváltani, a pályamatrica megvásárlása soha nem jelent visszamenőleges jogos úthasználatot. A vásárláskor, még a kifizetés előtt ellenőrizni szükséges a rendszámot, a felségjelet, a járműkategóriát és az érvényességi időt.